
A foglaltházak kiépülésével párhuzamosan az anarchista mozgalom a kibertérben is kiépítette az infrastruktúráját: amíg a foglaltházak a mozgalom működéséhez elengedhetetlen "felszabadított területek", a mozgalom ingatlanvagyonát képezik, addig az autonóm szerverek a mozgalom létfontosságú kommunikációs infrastruktúráját adják. A házfoglalók és a politikai hekkerek sokszor ugyanazok az emberek, a két áramlat rengeteg átfedést mutat. A radikális szerver kollektívák megpróbálnak a foglaltházakhoz hasonló megbízható kommunikációs tereket teremteni, ahol a mindennapi életen túl a politikai szervező munka is a hatóságok vigyázó szemeitől elzárva folyhat. Sok más biztonságtechnikai fejlesztés mellett eddig azzal különböztették meg magukat a kereskedelmi és alternatív szolgáltatóktól, hogy megváltoztatták a programok működését: szervereiken nem keletkeztek olyan log fájlok, amikből kiolvasható a felhasználóik tevékenysége. A neoliberalizmus előretörése után szigorodott a jogszabályi környezet, és erődödött a rendőri elnyomás a foglaltházak ellen, ugyanúgy a radikális szerver kollektíváknak egyre több szerverelkobzással, kémkedéssel és megváltoztatott törvényekkel kell szembenéznie. Az egész folyamat logikája a mozgalom működéséhez szükséges alapvető infrastruktúrális erőforrások megsemmisítése felé mutat, a fizikai és a kibertérben egyaránt. Ebben a cikkben a log fájlokkal kapcsolatos problémákra koncentrálok.
Az Európai Unió adatmegőrzésről szóló irányelve (2006/24/EG) kimondja, hogy a telekommunikációs szolgáltatóknak meg kell őrizni a felhasználóik kommunikációs metaadatait és az 'illetékes hatóságok' számára biztosítani a hozzáférést az adatbázishoz. Olyan adatokat kell tárolni, mint pl. hogy mikor kinek írtál és mi volt a témamegjelölés, vagy hogy mikor milyen IP cimről nézték meg a honlapodat. Az Irányelv nem ad pontos időintervallumot, de minimum 6 hónapban határozza meg az adatok tárolásának kötelezettségét. Ez alapvetően sérti az Internet (és mobiltelefon, stb.) felhasználó állampolgárok személyiségi jogait világszerte.
Ahogy az Európai Emberi Jogi Bíróság is megállapította, a személyes adatok védelme része a magánélethez való jognak, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8-ik paragrafusa biztosít, meg egy csomó más emberi jogi egyezmény és nyilatkozat. A mi álláspontunk szerint az információs önrendelkezés alapvető emberi jog, és persze valamiféle demokrácia biztosítéka is. Az információs önrendelkezés azt jelenti, hogy eldöntheted és átláthatod, hogy mi történik a személyes adataiddal, illetve hogy ha megadod valahol a személyes adataidat akkor ki hogyan és meddig kezeli őket. Egy információs társadalomban az információs önrendelkezés joga az egyik legfontosabb emberi jog, hiszen az életed organikusan egybeszövődik a kommunikációs technológiák használatával. Így egyre inkább az állampolgárság fogalmát is újra kell alkotni: egyes teoretikusok szerint a kiborg (ember-gép) állampolgárnak ugyanúgy a személyiségéhez tartoznak a számítógépén tárolt fájljai és az Internetes beszélgetései, mint a gondolatai és a valódi személyes beszélgetései, vagy akár a naplója. Az államnak nincs joga ezekhez hozzáférni vagy ellenőrizni őket -- ugyanígy a számítógépben és a telekommunikációs tranzakciók adataiban se szabadna turkálnia.
Ehhez képest ezeket az adatokat minden egyes állampolgárról nyilvántartatják, és adatbányászat segítségével elemezhetik. A tárolt mobiltelefon cellaadatokból nyomonkövethető, hogy merre járt az illető a fizikai térben, a többi kommunikációs metaadatból pedig hogy kivel és mikor lépett kapcsolatba. Így bárkiről olyan profil készíthető, amiből kirajzolódik az illető személyisége, szokásai, esetleges társadalmi devianciái, stb. Egy felmérés szerint az embereket általában véve nem érdekli a magánszférájuk védelme, ugyanakkor ha konkrétan azt kérdezik tőlük, hogy szeretik-e ha nézik őket szex közben, vagy ha olvassák a szerelmes leveleiket, akkor megváltozik a véleményük.
Európa eddig élen járt az állampolgárok információinak a védelmében, hiszen a második világháborús tapasztalatok után szinte minden országban, és később Európai Uniós szinten is szabályozták a személyes adatok védelmét. Az Európai Bizottság más országok illegális adatgyűjtési rendszereit is elítélte, pl. amikor nyilvánosságra került, hogy az Echelon nevű kémhálózat minden transzatlanti internetforgalmat átnéz, akkor így fogalmazott: "Csak egy 'rendőrállamban' kormánya engedheti meg a kommunikáció korlátlan megfigyelését." Ezeket az adatvédelmi törvényeket azért hozták, mert a második világháborúban a nácik a telefonközpontok nyilvántartásai alapján gyűjtötték be ellenségeiket és/vagy azok ismerőseit. Később az európai országok annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg többet, arra kötelezték a telekommunikációs szolgáltatókat, hogy csak a számlázáshoz és a rendszer működtetéséhez szükséges adatokat tartsák meg, és csak addig amíg feltétlenül szükséges. Ez a folyamat aztán a visszájára fordult: a szolgáltatóknak kötelező kémkedniük a felhasználóik után.
A fizikai világban bárki könnyen átlátja, hogy az utcasarkokra szerelt térfigyelő kamerákon keresztül a rendőrség minden lépését figyeli, de ha mégsem esne le neki, akkor jól látható jelzőtáblák figyelmeztetik a magánszférájának a megsértésére. Ugyanakkor sem az EU-s irányelv, se a már évek óta hatályban lévő magyar jogszabályok nem írják elő, hogy a telefonáló vagy Internetező egyént hogyan kell figyelmeztetni arra, hogy minden levelének és telefonhívásának nyoma marad, amit aztán a hatóságok akár hónapok múlva is visszaolvashatnak és összevethetnek más adatokkal. Sőt, még ha lenne is ilyen szabály, az átlagember számára akkor is sokkal nehezebb lenne felmérni, hogy milyen következményekkel jár ez a fajta digitális adatgyűjtés, mint a térfigyelő kamerák esetében. Ezért szeretnénk ha a felhasználók tudatában lennének az általuk használt digitális környezet veszélyeinek, és tudnák hogyan bújhatnak el a Nagy Testvér szeme elől a kibertérben -- hiszen egy térfigyelő kamera elől nem nagy kunszt eltűnni.
Itt csak néhány trükköt említek címszavakban, aki többet akar tudni jöjjön el számítógépével, USB memóriájával vagy csak úgy pőrén az október 11-ei paranoia workshopra, vagy az október 14-i előadásra:
Október 14-én az ötödik szabad szoftver esték keretében előadás az adatmegőrzési irányelvről, a magyar szabályozásról és a törvény elleni kampányról és a hatóságok kijátszásáról.
Október 11-én nemzetközi adatmegőrzésellenes akciónap lesz. Ha szeretnél beszállni a szervezésbe, keresd meg a cikk szerzőjét. :)
Hozzászólások
noblog
A noblog link sajna nem mukodik. MIt lehet tudni az oldalrol?
paranoia workshop
paranoia workshop :-)
Tök jó fejek vagytok, hajrá
Aufruf zur Demo in Berlin am Samstag, den 11. Oktober ab 14.00
Bürgerrechtlerinnen und Bürgerrechtler rufen bundesweit zur Teilnahme an einer Demonstration gegen die ausufernde Überwachung durch Wirtschaft und Staat auf. Am Samstag, den 11. Oktober 2008 werden besorgte Bürgerinnen und Bürger in Berlin unter dem Motto „Freiheit statt Angst - Stoppt den Überwachungswahn!” auf die Straße gehen. Treffpunkt ist der Alexanderplatz um 14.00 Uhr.
http://www.vorratsdatenspeicherung.de/content/view/242/144/
Remélem sokan leszünk.
A terrorellenes harc
A terrorellenes harc ideológiája komoly csatatérré alakította a privát szféra szeméyiségi jogrendszerét a jogvédők és a „biztonságra” hivatkozók között. Örülök az ehhez hasonló kezdeményezéseknek, de illúziónak tartom a netes adatvédelem technológiai elrejthetőségét és megvédhetőségét. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy az internetes közösségek és egyének annak a tudatában használják a világhálót, hogy a tartalomfigyeléssel és bármilyen személyes adattal történő visszaélés szankcionálható. A jogszabályi környezet az elsődleges, a többi a gerillaromantika kategóriájába sorolható. Persze, amíg a szabályozás hiányos, az ilyen akcióknak figyelemfelhívó jelentősége azért van.
ja
teljesen egyetertek veled: alapvetoen ezek tarsadalmi-politikai problemak amiket a tarsadalomban kell megoldani. a technohekkek csak masodlagos szerepet jatszanak, viszont a mindennapi eletben elsodlegesek amikor csinalsz valamit, illetve politikailag felhasznalhatok pl. bebizonyitani hogy aki szakmaszeruen bunozik az konnyen kijatszhatja a torvenyeket, ergo csak az atlagemberek ellen hatekony ez a szabalyozas.
Teljes mértékben
Teljes mértékben egyetértek az anarchistákkal ebben a kérdésben! A gond csak az, hogy a házfoglalással önellentmondásba keverednek, és pont az ellen küzdenek, amiÉRTaz adatgyűjtés témában! Ugynúgy, ahogy az amcsi héjják. nem lehet a magántulajdon mindenhatóságát hirdetve tojni a közszférára, de az állami lehallgatás elleni hacrot sem lehet amagántulajdon letojásával vegyíteni. Mindkettő képmutatás! Hogya téma miért ugyanaz? Elég csak behelyettesíteni:
„az magántulajdon feletti önrendelkezés alapvető emberi jog, és persze valamiféle demokrácia biztosítéka is. Az magántulajdon feletti önrendelkezé azt jelenti, hogy eldöntheted és átláthatod, hogy mi történik a tulajdonoddal. Egy kapitalista társadalomban a magántulajdonhoz való jog az egyik legfontosabb emberi jog, hiszen az életed organikusan egybeszövődik annak használatával(termelés, fogyasztás).
a magántulajdon lényege,
a magántulajdon lényege, hogy csak az birtokolja és használja, aki megvette (örökölte), és másokat kizár a használatából.
az írásaink viszont „köztulajdonnak” számítanak, ha már muszáj ilyen dichotómiák szerint gondolkodni, és az a lényegük, hogy mindenki elolvashassa őket, akit érdekel. és persze nem az, hogy az állam saját elnyomó céljaira használja a „demokrácia” ilyen formáját.
szóval itt nagyon összemosod a dolgokat.
Az írás sem köztulajdon,
Az írás sem köztulajdon, az sem mindekié. Lásd pl.: jogdíjak! Jó, vagy nem, de így van. Viszont itt most nem is erről volt szó. Hanem arról, hogy az állam ne másszon bele a számítógépedbe/leveledbe/stb. és erre írtam én, hogy ok, egyetértek, de ez csak 50%, ahhoz, hogy tényleg hiteles legyen támogatni kellene azt is, hogy az állam a magántulajdont ne korlátozhassa kénye-kedve szerint. Számomra a kettő ugyanaz a téma. Ha nem így tesznek az oylan lenne, mintha vernének és kirabolnának valakit, de Te csak az előbbi része ellen tiltakoznál, a kirablást nem tennéd szóvá!
well
hat igazabol az emberi jogok az anarchistak szerint a demokratikus misztifikacio reszei, de mivel ez egyhosszu beszelgetest eleje, ezt inkabb nem vezettem be. :)
viszont roviden annyi eleg sztem, hogy a maganszferabat tamogatom, a magantulajdonhoz valo jogot viszont nem, csak a szemelyi tulajdonhoz valot. ennyiben nem ertek teljesen egyet egy sor emberi jogi megallapodassal es doksival. viszont nem is irtam ala oket, ugyhogy ez sztem OK, es ettol meg elvarhatom hogy azok akik alairtak tartsak be oket. persze ez eleg illuzorikus, de attol hogy nem teljesen megvalosithato meg mindig elvarhatom.
Akkor viszont a midnekori
Akkor viszont a midnekori államtól elvárható lenne, hogy mind a személyi, mind a tulajdonszabadságot tiszteléetben tartsa, hiszen az állam „aláírta”…