indy.media.hu független média központ

A Jugoremedija gyógyszergyár (amely már 2007
márciusától munkásönigazgatás alatt áll) dolgozóiról példát véve 2007 második
felében újabb két gyár, a Bek (húsfeldolgozó) és a Shinvoz (vasúti kocsikat
gyárt és szerel) munkásai (akik között magyarok is vannak) szállták meg a gyárukat.

Ezekben a gyárakban a
munkások a privatizációkor megkapták a részvények egy részét (a Shinvozban
44%-os, a Bek-ben 30%-os tulajdonjoggal rendelkeznek). A vállalat vezetői
azonban piszkos trükkökkel megpróbálta kitúrni őket, hogy teljesen maga alá
rendelje a vállalatot és a szakszervezeteket. A trükk az, hogy eladósítják a
vállalatokat, de a kölcsönöket egy olyan fiktív vállalattól veszik fel, ami
ugyanannak az embernek a tulajdonában van. Amikor a gyár tönkremegy, a fiktív
vállalat tulajdonosaként, a tartozások miatt újra megveszi a gyárat, de ekkor
már a részvények 100%-át.

Amikor egy cég csődbe megy, a szakszervezet és a
vezetőség közötti kollektív szerződés, ami a munkások érdekeit védi,
érvénytelenné válik. Minden munkást elbocsátanak, és a szakszervezet megszűnik
létezni. Amikor a többségi tulajdonos visszaszerzi a vállalatot a csőd után,
akkor már nincs kollektív szerződés, és a tulajdonos dönti el, hogy kiket akar
újra felvenni. Minden újra megalapított szakszervezet teljesen alá lesz vetve a
főnöknek és az új irányításának.  A fenti
okoknak a bizonyítéka az a tény, hogy a Beknek és a Shinvoznak a fő hitelezői
ugyanazok az emberek, akik privatizálták a gyárainkat, és a hibás vezetésükkel
csődbe juttatták.

Az után, hogy a Jugoremedija munkás részvényesei harcoltak a
jogaikért, és megmutatták minden szerb munkásnak, hogyan lehet hatékony a
szolidaritás és a kitartás, a Bek és a Shinvoz munkás részvényesei is elkezdték
a harcot a saját gyáraikért. A Bek elfoglalása október 8-án, és aztán a Shinvozé
2007. december 28-án történt. Mivel a Privatizációs Bizottságon erős volt a nyomás, hogy
állítsák meg a szerződésszegéseket és az illegális tevékenységek folytatását a
gyárainkban, a privatizációs szerződést megszüntették, és a tőke 70%-a visszatért
az államhoz. 

Annak ellenére, hogy a
kormány beismerte, hogy tolerálta a Bek csődbe juttatása körüli illegális
tevékenységeket, még mindig nem vállal felelősséget érte. A kormány azt is
visszautasítja, hogy együttműködjön a munkás részvényesekkel a gyár helyreállításáért,
és így nem védi a 70% tőkéjét, ami állami vagyonként minden szerb polgár
tulajdona. A Shinvozban a Privatizációs Bizottság bebizonyította, hogy a
főrészvényes mind a privatizációs szerződést, mind a törvényt megszegte. Ennek
ellenére mégsem bontotta fel vele a szerződést. Épp ellenkezőleg, 15 nap
haladékot adott neki, hogy kijavítsa a hibáit, és befektesse a kötelezőket
(három évvel később!) ugyanabba a vállalatba, amit csődbe juttatott.

Január
15-én a két gyárnak több mint 1000 munkás részvényese ment a Belgrád
Szakszervezet Gyűléstermébe. Ott is fognak maradni, addig, amíg fel nem bontják
a privatizációs szerződést, és megegyezésre nem jutnak a kormánnyal arról, hogy
a két vállalat hogyan kerülhetne ki a csődből. Az ottani proletárok kérnek titeket, hogy
támogassátok azzal a harcot, hogy fellebbeztek Szerbia elnökéhez, Boris
Tadichoz, csakúgy, mint a fontos kormányzati szervekhez.

Ha alá akarod írni ezt a támogató levelet, akkor kérlek,
küld el a következő címekre (név és ország elég, ha alá van írva):

pismo@freedomfight.net,
kabinet.merr@merr.sr.gov.yu,
kontakt.predsednik@predsednik.yu,
info@priv.yu,
aleksandar.gracanac@share-fund.co.yu,

REPUBLIC OF SERBIA
PRESIDENT OF THE REPUBLIC Boris Tadić
MINISTER OF ECONOMY AND REGIONAL DEVELOPMNET Mlađan Dinkić
PRIVATIZATION AGENCY, Director Vesna Dzinic
SHARE FUND, Director Aleksandar Gračanac

Dear Sir, Madam
I am writing to you following the
information I received (please see attached) regarding the privatisation and bankruptcy
of Zrenjanin’s factories, Shinvoz and Bek, and the destiny of over 1000
worker-shareholders who were employed in these companies before the bankruptcy.
 
Since October and December 2007 they have been occupying their factories and
demanding the cancellation of the privatisation contracts as well as the
recovery of the factories from bankruptcy.

Yours truly,

A levél tartalma röviden annyi, hogy mivel hallottál a
gyárak privatizációjáról, és csődjéről, kéred a szerb kormányt és a
hivatalokat, hogy tegyenek meg mindent a privatizációs szerződés felbontásáért,
a gyárakért, és a munkásrészvényesekért, mert ez a” kulcs a demokráciához”,
mert az az ország, ami „csak a gazdagok érdekeit veszi figyelembe, más
állampolgárokét nem, az sohasem lesz a szabadok országa, csak a rabszolgáké.”

Bővebben magyar nyelven:

anarchoinfo.hu  (aktuális rovat, jobb felső sarok)

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

• A foglalás - film az argentín gyárfoglaló mozgalmakról