Navigáció
jön! jön!
- 2011-04-07 19:30
- 2011-04-21 19:30
- 2011-03-31 19:30
- 2011-04-29 19:30
Belépés
Legvitatottabb cikkek
Friss hozzászólások
- éntelen (nem ellenőrzött)
- Pash Cutter
- yyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeah (nem ellenőrzött)
- Eötvös utca 10 (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- éntelen (nem ellenőrzött)
- agapé
- Cenzné (nem ellenőrzött)
- Uio (nem ellenőrzött)
az imc hálózat
Osztrák példa radarügyben: egy rossz döntés felülvizsgálata
Az osztrák légi irányításért felelős AustroControl cég felhagyott azzal a tervével, hogy radart építsen a Smrcinán, a Sumava hegység egyik legmagasabb csúcsán. A HM és a magyar kormány is példát vehetne tőlük.
Nyitókép: A Smrcina és környket radarállomásokkal (Maxigas látványterve)
Belső kép: A Smrcina látképe radar nélkül
A radarállomást eredetileg Csehország Ausztriával, illetve Németországgal közös határvidékén, a Sumava Nemzeti Park szomszédságában, egy a Natura2000 hálózatba tartozó védett területen tervezte felépíteni az AustroControl. A hírek szerint az osztrák és cseh lakosság valamint különféle regionális és nem kormányzati szervezetek által gyakorolt közös nyomás hatására a vállalat megváltoztatta döntését.
A cég eredetileg a közeli, osztrák területen fekvő feichtbergi radarállomást akarta korszerűsíteni, és egy 50 méter magas radartorony építését akarta elkezdeni, amely a linzi repülőtér céljaira vizsgálta volna az égboltot. Az építkezés terve azonnali tiltakozásokat váltott ki az érintett osztrák, német és cseh települések lakossága, továbbá a Sumava Nemzeti Park vezetősége részéről. A tiltakozók szerint a torony jóvátehetetlenül tönkretenné a Lipnói-víztározó szomszédságában fekvő értékes tájat.
A Hochficht/Smrcina tetejére szánt 50 méter magas radarállomás tervrajza oldalról és szemből.
- Örömünkre szolgál, hogy Ausztriában ezt a kérdést a helyi lakosok és a cseh természetvédők tiltakozását is figyelembe véve, európai módon oldották meg. Reméljük, hogy a hasonló helyzetet tükröző Zengő-ügyben természeti- és kulturális örökségünk védelme érdekében a magyar döntéshozók is ugyanilyen európai módon járnak el – jegyezte meg Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom elnöke.
Háttér: A Smrcinára tervezett radarállomás elleni érvek — PDF alakban (kb. 320 KB), Word dokumentum alakban (kb. 32 KB)
Úgy tűnik, egyre nő a lakosság ellenérzése a radarépítési tervekkel szemben. Május elején tizenöt morvaországi polgármester és több civil szerveződés vezetője küldött levelet Václav Klaus cseh államfőnek, amelyben a hadsereg főparancsnokát arra kérik: akadályozza meg, hogy a NATO legújabb radarállomása a Brnóhoz közeli Slavkov mellett, az egykori austerlitzi csata színhelyén épüljön fel. A slavkovra tervezett NATO-radar elleni tiltakozás sem most kezdődött. Miroslav Jandora, az Austerlitz 2005 nevű szervezet képviselője már másfél évvel ezelőtt az nyilatkozta a cseh rádiónak, hogy akár strasbourgi székhelyű Európai Embergi Jogi Bíróságig is elviszik az ügyet.
Hozzászólások
50 vagy 35
Csak a tisztán látás kedvéért. A cikkben található rajzon is látható, hogy egy radar állomás épülete, a toronyból és a radomból (a műanyag gömb a tetején) áll. Szóval a torony az osztrákoknál 35 m + 15m radome= 50 m. A Zengőn is így lenne 28 m a torony és 16 m a radome. De Zengő esetében csak a 44 m magas beton kolosszusról szoktatok beszélni.
Alma meg a körte
A Zengőt és az osztrák példát összehasonlítani kb. annyi értelme van mint összehasonlítani az almát és a körtét.
Fidusz az általad a TV-ben is emlegetett (tavaly) horvát tiltkozásról radar ügyben miért nem írtok többet?
Egyébként csalódtam bennetek, hogy a cseh Napóleon társaság tevékenységéről csak most számoltok be, eddig azt hittem, hogy azt már ti is túlzásnak tartjátok de ezek szerint nem.
Aki a cseh kálváriáról többet akar olvasni az a www.austerlitz2005.com oldalon keressen.
Alma meg a körte
teljesen igazad van: mindkét esetben radarállomásról van szó, mindkét esetben védett terület, minkét esetben tiltakoztak a környéken lakók, a nemzeti park stb. A különbség az, hogy az AustroControl végül lemondott a tervről, míg a HM továbbra is erőlteti a radart. Valóban, a HM és az osztrák cég nem említhető egy lapon: az osztrákok európai módon reagáltak.
A radarállomás esetén nem csak a betonkolosszus magassága számít, hanem a tetején levő gömb is. A kettő együtt az osztrák esetben 50 méter, a Zengőn pedig 44m — felesleges játszadoznod a számokkal, a végeredményen ez nem változtat.
Ezt te írtad a Zengő listára
A tornyokat azért részleteztem, mert te május 27-én ezt írtad a Zengő listára:
>[3] Az AustroControl a közeli, osztrák területen fekvő feichtbergi radarállomást akarta korszerűsíteni, és egy 35 méter magas radartorony építését akarta elkezdeni, amely a linzi repülőtér céljaira vizsgálta volna az égboltot.
Az osztrák honlap szerint 50 méter magas tornyot építettek volna…
Itt van tervrajz is:
http://members.aon.at/luchs/argumente.htm
— Fidusz (FIDRICH Robert) MTVSZ/FoE Hungary www.mtvsz.hu
Alma meg a körte
Alma meg a körte
Igen, nagy különbség van egy civil ATC radar és egy katonai radar között. Az ATC radart csak a 3000 m feletti repülések érdeklik a katonait emellett még a 3000 m alattiak is és főleg ez.
„A HC igazgatója a FigyelőNet kérdésére elmondta: a légiirányítás ugyan állami feladat, de az irányított gépek üzemeltetői díjat fizetnek ezért. Jelenleg az állami (rendőri, mentési és katonai) repülésekért nem kell fizetni, és azon kisgépes pilóták is mentesülnek a díjfizetés alól, akik nem kereskedelmi céllal repülnek, illetve 9000 láb (3000 méter) alatt maradnak. 4000 méterig nem is kell bejelentkezni a légiirányításhoz, és repülési tervet sem kell benyújtani. Mudra szerint viszont az a cél, hogy minden repülésért fizetni kelljen, és az állam is vállaljon részt a költségtérítésből. Magyarországon ugyanis sok olyan légiszektor van, ami katonai okokból nem használható a civil repülők számára. Emiatt a többi területen nagyobb a zsúfoltság, ami többletterheket ró az irányítókra.”
Na ezért alma meg körte.
Alma meg a körte
Ez azt jelenti, hogy a katonai radar a föld irányába többet sugároz, tehát nagyobb a terhelése a környezetére?
Vagy az, hogy a polgári repülés hoz bevételt az államnak, a katonai meg csak kiadással jár?
Vagy az, hogy a katonai radar segítségével le lehet vámolni a kisgépes pilótákat is?
Egyáltalán, milyen hatásban nyilvánul meg a különbség? Nem értem.
Alma meg a körte
-Nem
-Bár igaz amit írsz, de nem ez a lényeg.
-Nem
-Látod éppen ez a lényeg, hogy a radar az egy szakma, pl. Herbert úr utolsó kinyilatkoztatása akkora elnézést de baromság, „Hamarosan úgyis műholdakról figyelik majd a légteret, ezért gyakorlatilag fölösleges a ma már elavult technikának számító radar megépítése - érvelt a környezetvédő.”, hogy a honvédkórházba már receptre írják fel légvédelmi szakemberek felvidítására. Ha az alsó felderítésí követelmény az 3000 m vagy 4000 m az azt jelenti, hogy az ATC irányítók nem is foglalkoznak repülőgépekkel ezen magasság alatt. Keresd meg egy korábbi írásomat a matek példával és számold ki magad, hogy mennyire számít az osztrák ATC radarnak, hogy hova építik.
Alma meg a körte
Amit Herbert Tamás mondott, az megállja a helyét, még ha neked ez nem is tetszik. Haditechnikai szakértők szerint (köztük Mernyó Ferenc a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézetének egykori tisztje szerint) nincs olyan hadsereg, amely a légi felderítést szívesen bízná ilyen földi radarokra éles helyzetben. A „jövő” a katonai felderítő műholdaké, de már ma is leginkább ezeket használják.
Egy ilyen vacak radar, amit ránk szeretnének sózni, 50 méter magasság alatt nem lát semmit. Ez azt jelenti, hogy modern vadászgépek és cirkálórakéták úgy érhetnek célba, hogy ez a radar semmit sem lát belőlük. Ezzel szemben a műholdak a tenger szintje alatt úszkáló tengeralattjárókat is meg tudják figyelni, a rakétákról, repülőgépekről és szárazföldi csapatmozgásokról nem is beszélve.
Ez a radar egy hatalmas üzlet a HM-nek és a pécsi lobbinak.
Alma meg a körte
„Amit Herbert Tamás mondott, az megállja a helyét, még ha neked ez nem is tetszik.”
Amit mondott az hülység. Műholdról nézve a repülőgépek földháttér előtt mozognak. Hogyan, milyen elv alapján szűröd ki mi verődik vissza a mozgó célpontról és mi a terepről?
„Haditechnikai szakértők szerint (köztük Mernyó Ferenc a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézetének egykori tisztje szerint) nincs olyan hadsereg, amely a légi felderítést szívesen bízná ilyen földi radarokra éles helyzetben.
Tudsz más ilyen „szakértőt” is?
Egyébként az ominózus cikk tele van pontatlanságokkal, féligazságokkal, szvsz saját magát járatta le vele szerző.
„nincs olyan hadsereg, amely a légi felderítést szívesen bízná ilyen földi radarokra éles helyzetben.”
Azért nézz utána hány hadsereg oldja meg légtérfigyelést földi radarokról és mennyi AWACS-ról és/vagy műholdról.
„Egy ilyen vacak radar, amit ránk szeretnének sózni, 50 méter magasság alatt nem lát semmit”
Ez egy értelmezhetelen mondat. Milyen távolságban és milyen felszíni domborzatot figyelembe véve 50 méter alatt?
„Ezzel szemben a műholdak a tenger szintje alatt úszkáló tengeralattjárókat is meg tudják figyelnia rakétákról, repülőgépekről és szárazföldi csapatmozgásokról nem is beszélve”
Tengeralattjárókat is? Repülőket is? Mesélj már bővebben erről a csodateknikáról.