MS Office vs. OpenOffice.org, avagy a tudatlanság: erő

Választ kerestem arra a kérdésemre,
hogy miért használnak az emberek M$ofiszt Openoffice helyett. Erre az írásra bukkantam, amely már a címével megválaszolja a kérdést.

Jobbra: Törpilla

Az MS Office (továbbiakban Office) teljeskörű irodai csomag, amely megoldást nyújt Windows és Mac OS X rendszereken a legtöbb felmerülő feladat kényelmes, hatékony ellátására. A programegyüttest alapvetően célfelhasználók: titkárnők számára készítették. Az Office zárt szabványokon nyugvó, zártforrású, kereskedelmi termék.

Az OpenOffice.org (továbbiakban OOo) egy új keletű irodai csomag, amely az egykori Sun StarOffice forráskódjának jelentős részén alapszik, elődjénél azonban már jóval túlmutat. Nyíltforrású, nyílt szabványokkal apelláló, ingyenes. Korábban egy saját XML-alapú fájlformátumot használt alkalmazásaihoz, amely lehetővé tette, hogy teljesen különálló alkalmazások is felhasználhassák a dokumentumokat, hamarosan megjelenő 2.0-s verzióban pedig az Európai Bizottság által előterjesztett szintén nyílt OASIS OpenDocument formátumokat fogja használni - egyedülálló módon a piacon, sietve hozzátenném. (A pontosság kedvéért megemlítem, hogy a KOffice csomag is ezekkel a formátumokkal dolgozik, ám a piacnak olyan kis szeletét birtokolja, hogy jelen összehasonlításban nyugodtan szemet hunyhatunk felette.) Az OOo elérhető Windows, Mac OS X, Linux, FreeBSD és további operációs rendszerek alá is.

Ez a rövid lélegzetvételű eszmefuttatás abból az apróból született, hogy a CW Számítástechnika hetilap esedékes számában (XX./17.) a kedves cikkíró igen hevesen kritizálta az OOo-t az Office-szal szemben. Önmagában ez természetszerűen nem baj, sőt. De talán felesleges felhánytorgatni az OOo kontójára olyanokat, amelyekről ő nem tehet, és ha netán megfordítanánk a lencsét, igen érdekes fényt vetne a másik félre. Példának okáért említeném a cikkíró szerinti még nem tökéletes XLS (MS Office Excel Spreadsheet) és DOC (MS Office Word Document) formátumok importálását OOo alatt. Őszínte alázattal kérdezném, Office pajtás hány konkurrens termék formátumát támogatja? Tud-e együttdolgozni bármilyen hatásfokkal is OOo, StarOffice vagy az imént aposztrofált OASIS dokumentummal? “Méla síri csönd honol.” Az OOo ezeket mind ismeri, kezeli, és Uram bocsá’, néha egy-két speciális formázást nem képes visszaállítani. De kérdezem, mennyiben képes egy Word XP-vel elkészített, kellően formázott irományt a Word egy korábbi verziója befogadni? Kínos kérdés, tudom. Ugyanis a válasz az, hogy legtöbbször az OOo jobban megérti a Microsoft Office-szal készített dokumentumokat, mint a különböző nyelvjárású Office-ok egymás munkáit. Tovább mennék. Az OOo bármely művet, legyen az munkafüzet, levél vagy prezentáció, PDF (Adobe Portable Document Format) és SWF (Macromedia Flash) fájlokba exportálni képes. Ez miért jó? A PDF egy olyan hordozható dokumentumformátum, amelyet nagy eséllyel a világ bármely pontján, bármilyen platformon, bármilyen operációs rendszerrel is vizslatunk, az eredmény ugyanaz. Az SWF hasonlóképp. Ahhoz külön olvasószoftver telepítése sem szükséges, a legtöbb webböngésző beépített bővítményként tartalmaz Flash-játszót is. Az MS nyújtotta irodai csomag erre nem képes.

A 2.0-s verzióval teljesértékűvé lép elő az OOo az iroda területén, ugyanis külön adatbáziskezelő programmal érkezik, amely természetesen bármely, OOo-tól független, korábban telepített adatforrásból (MySQL, PostgresSQL, ODBC, LDAP stb.) képes táplálkozni, míg szerény ismereteim szerint az MS ACCESS a saját adatbázismotorján túl mást nem támogat. Támadás érte az OOo-t puritán megjelenése kapcsán is. Természetesen egy szoftver alapvető és egyben nélkülözhetetlen alappillére a tetszetős ikonok felvonultatása; amennyiben ebben hiányt szenved a felhasználó, képtelen lesz a program rendeltetésszerű használatára. A puritán megjelenés oka továbbá az eldugott funkciók, szolgáltatások, fogalmaz a cikkíró. Ha ezt a másik oldalról fürkésszük, úgy fogalmaznék, hogy az OOo esetén átgondolt menüszerkezettel találkozunk, ahol némi ismerkedést követően ragyogóan kiismerhetjük magunkat, míg a másik parton, MS-éknél valóban egyből megtalálunk mindent, ugyanis az összes funckió a rekurziót ragyogóan példázva megtalálható minden menü, almenü stb. alatt. Ettől lesz kényelmes egy program használata? Nem férhet ahhoz kétség, hogy a titkárnők nyílvánvalóan az alapos kétnapos képzésük során nem számítástechnikai alapok elsajátítását kapták kézhez, sokkal inkább azt a gyakorlati tudást, amely segítségével álmukból felkeltve is tudják, hogy a Körlevél készítés balról a negyedik menüpont alatt az ötödik billentyűparancs, és ott a második fülre kell majd kattintani; ha esetleg nem így van, akkor telefon a rendszergazdának, hogy vírus fertőzte a számítógépet. Nyílvánvalóan amihez az ember az évek folyamán hozzácsiszolódott, annak kényelmes a használata, nehezen válik meg tőle az ember, de egy új szoftver megismerésével járó esetleges plusz költséget, amely az okításban, a tanulásban mérhető, ne a szoftver hibájaként rójuk fel tán.

A téma fonala természetesen gombolyítható tetszőleges mélységig, de a további kutakodást már az Olvasóra bízom, talál rengeteg érdekességet még, ha ellátogat az OpenOffice.org közelgő 2.0-s kiadásának újdonságait ecsetelő lapra. Szumma szummárom, nem célom senki megtérítése, mindenkit azt használ, ami neki kedves, de ügyeljünk arra, hogy bigottságunk ne álljon gátat a fejlődésnek.
-> http://marketing.openoffice.org/2.0/featureguide.html

A cikk eredetileg megjelent:
http://20y.hu/20050426/ms-office-vs-openofficeorg-avagy-a-tudatlansag-er…
De mi a beküldöttekből vettük át. Indymedia: Írd és lásd!

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

mert jobb

az open office-t hosszútávon nem lehet használni. egyszerűen rosszabb, mint az MO.

Abiword

ez sem rossz:
http://www.abisource.com/screenshots/
(OOo-ban nincsen angol nyelvtani elemzo es LaTex export - ebben van ;-)

Abiword

Latex export a 2.0.1-be várható. Működő csomagként már most is elérhető…

Abiword

Nem is tudtam, hogy ilyen sok platformra lefordították. Évekkel ezelőtt használtam utoljára abiwördöt. Már akor messze fölülmúlta a StarOffice-ot (akkor még az volt a menő) Csak a magyarítás hibádzott, de biztos sokat fejlődött azóta. Ki is fogom próbálni.
 Tuti-Abi!

NO COMMENT

azért vannak jó dolgok is :)

Ellensúlyozásnak egy „vidámabb” dolog:
Desktop használhatósági teszt videok a Novell-től
/ Nat Friedman, a Novell csoportmunka és desktop mérnökségi részlegének alelnöke szerint a programozónak néha nehéz kitalálnia, hogy a hétköznapi, technikai tapasztalatokat nélkülöző ember hogyan viszonyul a szoftveréhez.
Ezért a Novell készített néhány usability tesztet. A tesztek alatt olyan tapasztalt Windowsos felhasználókat kértek meg arra, hogy végezzenek el néhány egyszerű feladatot Linux desktopon, akik korábban még soha nem láttak Linuxot.

A teszteket video formátumban tárolták, és most közzé tették. A weboldalon több, mint 200 video-t találhat az érdeklődő arról, hogy hogyan hasznának az emberek Mozilla Firefox-ot, Evolution-t, Open Office.org-ot, Banshee-t vagy F-Spot-ot.

A feladatok közt például van olyan, hogy a felhasználó változtassa meg a desktop hátterét (wallpaper). Hogy hogyan sikerült ez egy férfi és egy női felhasználónak az megtudható a www.betterdesktop.org-on a data (http://www.betterdesktop.org/welcome/index.php?q=data) szekcióban.
eredeti cikk -> http://www.hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=9847&mode=neste…
(nem akarom reklámozni a novelleseket, de tudhatnak valamit…)

NO COMMENT

Hát ez nagyon gáz. Ennyie nem lehetnek hülyék!!!!!!!!!!!!

NO COMMENT

Dehogy hülyék!

Régi jó üzletpolitika: eladni a romlott húst, aztán meg az orvosságot.

Dan kormany raharapott

lars writes „comon.dk is reporting that, according to the Danish Minister of Science, the Danish government’s case handling and document systems will be required to handle OpenDocument , which is the open format recommended by the EU. Support for OpenDocument has been a requirement since the state signed the „FESD agreement” which is between the state and the three IT vendors who shall provide case handling and document management systems to the Danish government.”

http://comon.dk/index.php/news/show/id=23885

NEM igaz?

Ezt úgy cselezték ki, hogy most már egyik disztribúció sem tartalmazza alapból ezeket a drivereket. (MP3, DVD) viszont a lejűátszóknak ehetővé tették a legális plug-ineket, így már nem büntethető a dolog. (Ott a PACMAN Suse-ra, vagy az MPlayer plug-in csomagja.)

Bármi történik, lesz linuxos verzió. Ott a Macromedia Flash Player, aminek linuxos verziója ha jól tudom most épp KPlayer néven fut.
De ha alapból tartalmaz egy telepítő licenszköteles cuccokat, akkor a rendszer kiírja az erre vonatkozó licenszfeltételeket, probléma letudva, mindenki happy mint az állat, csak Bill sux.:)