indy.media.hu független média központ

Greenpeace akciók Budapesten és Bukaresten

Belső kép: Bukarest és Budapest
Külső kép: Kondor Évát elviszik a rendőrök Bukarestben. Kép: Greenpeace.

„Pedig annyira easy lenne neki népszerűségre szert tenni, azt mondani, hogy nem, nem engedem hogy mégegyszer szétszennyezzék az országot.”

"- Budapest az asszem nem Bukarest, ha erre irányult a kérdés.
- A Newsweek térképein pedig elég szabadon cserélgetik…"

A bukaresti hírek után nem csoda, hogy a GP szerint Romániában az alapvető demokratikus emberi jogok sérülnek. Az akció úgy nézett ki, hogy a bukaresti környezetvédelmi minisztérium bejáratához láncolták magukat, ugyanis Sulfina Barbu, a román miniszterasszony nem használja ki a kezében lévő lehetőségeket a bánya megakadályozására, most, hogy a bányát tervező cég benyújtotta végre a környezeti hatástanulmányt.

„Tétlenség miatt zárva.” volt a zöldek felirata, mielőtt valaki azt hinné, hogy csupán miattuk nem lehet bemenni dolgozni. Sőt, a múlt héten a GP már átadta az aranybánya engedélyezésének súlyos szabálytalanságait tartalmazó listáját a bukarestieknek. Valamiért Sulfina Barbu ül, és nem csinál semmit ezekben a kritikus percekben. Azt se, amit tehetne. Idegtépő, a hajtépő rendőri akció ehhez képest csak haj a tortán.

A bánya engedélyezési papírjaiban a legmókásabb momentumra egy helyi, verespataki lakos mutatott rá: „a 600 hektár kiterjedésű cianidos ülepítőtó például nem is szerepel a területrendezési engedélyben, ami az egész engedélyezési procedúra egyik alapdokumentuma”. A GP aktivistái mindenesetre másfél óráig kemény dió voltak a rendőröknek, de aztán berakták őket a meseautókba és elvitték (később elengedték őket).

Közben a mi kormányfőnk, Fletó, kapott egy négyzetméter verespataki földet ajándékba a GP-től, plussz igazi földet is szép korondi (erdélyi kerámia) cserépben. Az ügy médiatice tematizálva van, a Népszabi meg is dícsérte a GP-t, sőt, jobbnak tartaná, ha meg se épülne a bánya. Ez szép.

Gyurcsány megköszönte a GP-nek írt levelében a "földbirtokot" (valamiért ezt a hülye szót használta a kormányszóvivő), de nem fogadhatta el. Ezt Batiz szóvivő közölte a sajtóval. Bolgár Úr reakciós rádióhallgatói nyilván „szemtelenséget” kiáltanak, hisz a hülye is látja itt, hogy az „erőszakos” greenpeace-esek földbirtokossá akarják tenni Gyurcsány Ferencet, mintegy belerángatva a „királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsuák” jól ismert kategóriájába. Pedig esetünkben csupán egy szimpla milliárdosról van szó.

Mit mondjunk most erre a levélre? Sokkal szerencsésebb lenne, ha Gyurcsány nem csak "figyelemmel kísérné" a verespataki beruházást, hanem megakadályozná.

Az, hogy az egy négyzetméteres földbirtokot nem fogadja el ott lesz nekem elfogadható, amikor kiderül, hogy egy cserépedényben konkrét földet is küldtek neki, amit egy magyar betyár dobolt ki. Miért? Nos, magyar betyár még élhet a romániai Verespatakon (bár kötve hiszem), de a konkrét föld szimbolikus átadása területátadást jelentene, ami halálfélelmet hozhatna az érzékenyebb román lakosok szívébe, mintha Trianon szimbolikus revíziójáról lenne szó. Hülyeség? Az. De vegyük tudomásul, hogy vannak akiknek így jár az agya. Elég baj az nekik, ne tetézzük (lásd Fehér ló mondája és Szvatopluk).

Persze a Greenpeace ötlete nagyon ütős.

Gyurcsány levele az ő viszonyulásáról a Greenpeace-hez (és ezen keresztül minden hasonló eszközöket használó civilhez) fontosak. Azt ugyanis senki se várta eddig se, hogy odaláncolja magát a miniszterelnök egy román minisztériumhoz, vagy hogy megpróbáljon bemászni a Paksi Atomerőműbe a transzparenseivel. Így egyfelől azt mondta most Gyurcsány amit a konzervatív-kádárista bal és jobb oldali szavazók hallani akartak, azt, hogy jaj, ezek a Greenpeace eszközök mennyire durvák, erőszakosak, szemtelenek, elfogadhatatlanok (ez ugye baromság), másrészt viszont - és ez a fontosabb - valamilyen szinten elfogadhatónak nevezte meg ezeket az eszközöket, mintegy a hidegháborús enyhülés békés egymásmellett élésének hangnemében. És ez jó jel.

Ezek az eszközök ugyanis minden demokráciának a részei. A polgári engedetlenségnél (lásd pl lökdösődés a Zengőn) nem a jogsértés tényét kell csupán vizsgálni, hanem a jogsértés és a civil által érzékelt erkölcsi konfliktus erősségének egymáshoz való viszonyát. Arányos-e? Ez a lényeg. Például a román zöld minisztérium bürokratáinak akadályozása az épületükbe való belépésben biztos, hogy jogszerűtlen, de ha azt nézem mi vár Verepatakra, arányos a tett. Hogy mi vár, azt bárki „nézheti”, nem csak aki indyt olvas, amióta Kocsis Tibor „Új Eldorádó” című filmje elkészült (reklám: dvd is kijött egy plussz filmnyi, rakásra való extrával).

A miniszterelnök mostani Greenpeace-hez küldött levelében ez áll: "kiemelten fontos ügynek tekinti, hogy meg lehessen akadályozni a verespataki aranybányánál történthez hasonló természeti katasztrófákat". Nos, itt valószínűleg valaki elírta a dolgot „nagybányai”-ról (itt volt egy durva ciánszennyezés 2000-ben) „verespataki”-ra. A mondatnak ugyanis az a lényege, hogy Gyurcsány egyelőre nem látja indokoltnak azt mondani, hogy meg akarja akadályozni a verespataki bányát, csupán a csúnya szennyezéseket akarja megakadályozni amilyen a nagybányai is volt. Elméletileg ebbe, ugye, belefér még akár egy verespataki bánya is, csak legyen zöld a portás sapkája meg a kerítés színe a ciántó körül.

Ez azért probléma, azért kevés a kormányfőtől, mert Verespataknál nem csupán egy esetleges ciánszennyezés jelent óriási kockázatot, hanem a tervezett, és a bánya megépülésével automatikusan bekövetkező tájrombolás. A terv ugyanis Verespatak és Szarvaspatak településeket, római kori bányajáratokat akar eltörölni a föld színéről a körülöttük lévő gyönyörű tájjal együtt, temetőstül, templomostul sarki korcsmástul. És ez tény. Ehhez nem kell különösebben vizsgálni a környezeti hatástanulmányt. És ezt akkor is minimum "aggodalmasnak" nevezhetné Gyurcsány levele, ha a jelenlegi nemzetközi jogszabályok neadj Isten nem tennék lehetővé a magyar szomszéd beleugatását az romániai ügybe ilyen esetben. Bár egy ilyen aggodalmaskodó levelet én már mindenképp összerittyentettem volna a miniszterelnök úr nevében a román fél számára, de legalább a blogomra valamelyik este.

"A cél tehát azonos, amit ki-ki a maga eszközeivel próbál elérni" - írja Gyurcsány. Mivel a levele nem mondja ki, hogy ellenzi a bányát, ahogyan a Greenpeace és minden józan ember ellenzi, csupán a szennyezéstől fél, ezért ez a célokat tekintő azonosság nem teljes, bármit is ír.

Kevés tehát, ha a miniszterelnök "fokozott figyelemmel kíséri a jelentős környezeti hatásokkal járó nagyszabású beruházást". Ezt nem figyelni kell, hanem megakadályozni. Ahogyan a zöldektől kapott jogi érvekkel a horvátországi, Drávára tervezett novo-virjei vízerőművet sikerült a környezetvédelmi minisztériumnak megakadályozni.

A kulcsmondat Gyurcsány levelében ez: "Amennyiben a hatástanulmányból az derül ki, hogy a tervezett beruházás károsítja a környezetet, a magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket a környezet megóvása érdekében".

„Ez nagyon kevés. Egy hatástanulmányt ezer féle képpen meg lehet buherálni, ezt mindenki tudja. Erre építeni, miközben meg akarják valósítani a bányát nagyon kevés.” – mondta egy hazai zöld aktivista az indymedia.hu-nak.

Ez a mondat emellett még két helyen is hibádzik. Egyrészt elképesztően naív, a környezetvédelemhez nem értő kifejezés az, hogy "amennyiben károsítja a környezetet". Melyik beruházás nem károsítja a környezetet? Veszek egy palack kristálytiszta ásványvizet és már károsítottam a környezetet! Mindegyik beruházás károsítja. A kérdés nem ez, hanem az, hogy mi ennek a mértéke. Ütközik-e jogszabályokba, etikus-e, arányba áll-e a kívánt céllal? Van olyan gigaberuházás ami elfogadható a cél fontossága miatt? Ha a Bush család tanyáját el kell dózerolni hogy a törmelékből és sittből a csendes-ócáni szigetek köré gátat építhessünk, megvédve őket a globális éghajlatváltozástól, akkor itt a cél arányban áll a pusztítással. Például. Persze sajnos ezeket a szigeteket már így se tudnánk megmenteni. Másrészt van-e még egy olyan beruházás mint ez, a verespataki, amelyikről ennyire látszana az, hogy igen, igen, károsítani fogja a környezetet? Ehhez nem kell Gyurcsánynak várnia a minisztériumi elemzők vizsgálataira.

A kulcsmondat másik problémás eleme az ígéret arról, hogy ha tényleg károsít, akkor "megteszik a szükséges lépéseket". Mert mi a szükséges lépés? Amikor a szlovákok elterelték a Dunát a bősi vízerőmű építése érdekében 1992 táján, akkor egy határfolyót tereltek el, kutakat szárítottak ki, jogot sértettek, erdőket tüntettek el, kiváló termőtalajt betonoztak le végleg, halak ezreit ölték meg, ivóvízbázist rongáltak, állatfajokat pusztítottak ki a környékről, és elindították a Szigetközt a tönkretétel útján. Egyesek szerint az lett volna a szükséges lépés, ha a magyar légierő bombázza az építkezést, ahol Kamaz teherautókról öntötték a sziklákat egy pontonhídról a Duna eredeti medrébe. Mások szerint az lett volna a szükséges lépés, ha elvágják a zöldek torkát, "hiszen mindenről ők tehetnek". Lehet, hogy az lett volna a szükséges lépés, ha Győr, Budapest és mások odaözönlenek az építkezés területére? Így akadályozták meg az osztrákok a hainburgi vízerőművet 1984-ben. Mi kellett hozzzá? Sátor, hálózsák, kötött sapka és türelem a gumibotütések ellen.

Mi lenne hát a "szükséges lépés" most a verespataki bányaterv kapcsán magyar részről? EU-s előírásokra mutogatni valami tárgyalóasztalnál, miközben az EU tagságra áhítozó - de még nem EU tag - Romániában elhordanak pár hegyet egy Magyarországot elképesztő veszélynek kitevő ciános bánya céljára? Vagy eléggé "szükséges" az ölbetett kézzel ülés is? Esetleg néha a ciános zagyot tároló tó 180 méter magas gátjához is kanyarodjon el a csíksomlyói búcsú egy imára?

Mondok egy példát arra, hogy mi a szükséges lépés. Ma reggel azt láttam a munkahelyemre menet, hogy könyv jelent meg Mosonyi Emil, a dunai vízerőművek atyja munkásságáról, tetteiről, csodáiról. Az idős prof Németországban él, de a szentéavatás folyamatban van. Tekintve, hogy amint az előbb írtam, a dunai erőmű tragikusnak bizonyult, ez az új könyv szükséges lépés volt Mosonyi és az általa képviselt technokrata-politikai csapat kozmetikázásához. Főleg azért, mert Mosonyi neve szóba került a Kossuth-díj átadásakor, hogy megérdemli-e ő azt. A könyv címe "Mosonyi Emil a vízépítő", és bizony megérdemli ő a méltatást, mert szakmájának kiváló tudósa volt ő, akkor is, ha ez a vízépítés a szakma történetében vízgyilkolás volt legtöbbször, mivel élő folyóvizeket tettek halottá, elpusztítva őket, mint értékes ökológiai rendszereket (lásd még szójátékra: genetic engineering és génpiszkálás). Szakmai kitüntetéseket mindenképp megérdemel Mosonyi, de Kossuth-díjat nem mindenki szerint. Ha ebből botrány van, akkor egy ilyen könyv a "szükséges lépés". Ma már úgyis mértékadó vélemények közé számít a „jobb lett volna nekünk is megépíteni Nagymarosnál” gondolatfutam.

Na, hát ilyen a „szükséges lépés”. De vajon a szükséges lépés-e a verespataki bánya megakadályozásához, vagy a magyar kormány erre kényszerítéséhez az, hogy megírtam ezt a cikket, te meg elolvastad?

A miniszterelnök úr titkársága ma fölhívta a Greenpeace-t, hogy szeretnék nemcsak a földet NEM elfogadni, ahogyan ezt már közölték, de a GP-től Gyurcsánynak adott oklevelet is visszaadni. Az oklevélen az áll, hogy verespataki Alburnus Maior és a Greenpeace egy egy négyzetméteres földterületet ad Gyurcsánynak a rajta lévő állatokkal és almafával (figyelem Bolgár Úr! „Alma” egyenlő tudásszimbólum, TEHÁT Gyurcsány most hülye??? Ezt a szemtelenséget!).

„Pedig annyira easy lenne neki népszerűségre szert tenni, azt mondani, hogy nem, nem engedem hogy mégegyszer szétszennyezzék az országot.” – mondta el egy hazai ökopolitikai szervezet munkatársa. A magyar kormányfő ráadásul korábban nem csak földet kapott a Greenpeace-től, de egy listát is arról, hogy mit lehet tenni a mostani helyzetben.

Mindenesetre a Greenpeace és több zöld szervezet az indymédiával azt közölte, hogy „folytatjuk”.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

• A Rosia Montana Gold Corporation által beadott környezeti hatástanulmány határokon átnyúló hatásokról szóló része magyarul.
• A teljes tanulmány angolul és románul.
• A Gyurcsánynak adott oklevél (jpg fájl)
• A Gyurcsánynak írt GP levél (doc fájl)