indy.media.hu független média központ

(Fordította: Molnár Gabi, utánbabrálás, karaktergurigázás: dtrp)

2007 november 25.

Lehetséges, hogy régebben csupán kulináris élvezetek terén értékeltük őket, de a franciák manapság kezdik (újra)felfedezni a szállítmányozás új, zöld formáját: a munkalovakat

Több, mint 70 város repült vissza a múltba, hogy bemutassa: a lóvontatta járművek miként helyettesíthetik benzines változatukat olyan helyi feladatokban, mint a hulladékszállitás, az úttakaritás, iskolás gyermekek szállitása. Legalább 30 további város jelentette be a csatlakozását a jövőben ehhez a „forradalomhoz”

A "lóerő" felélesztését a Francia Nemzeti Méntelep kezdeményezte (tehát nem David Ginola vagy akár Nicolas Sarkozy elnök), egy létesítmény, melyet négy évszázada a Napkirály, XIV. Lajos, katonai vállalkozásainak támogatására alapított.

Az elmúlt héten a polgármesterek éves konferenciáján ez a Méntelep hívta fel a figyelmet arra, hogy ha a városok a széndioxid-kibocsátás csökkentésén fáradoznak, a pacik létező alternatívát jelenthetnek a benzinnyelő motorokkal, a globális felmelegedés fő okozóival szemben.
A virágdíszben pompázó turistavároskában, a normandiai Calvados megyében található St-Pierre-sur-Dives-ben a gyerekeket buszok helyett festői szekereken szállítják az iskolába . Harmincöt mérföldnyire, a tengerparti Trouville-ben lovaskocsikat használnak az újrahasznosítandó üvegek összeszedésére. Ugyanerre a célra, sőt, az utcatisztításhoz szükséges visszaállításra is használják a lóvontatást Párizstól 55 mérföldre, a Beauvais repülőtér környékén, A Nemzeti Méntelep képviselői még egy mintajárművet is - amelyet hippoville-nek kereszteltek - magukkal hoztak, hogy bemutassák a polgármestereknek. E jármű rendelkezik tárcsás fékekkel, jelzőlámpákkal és kivehető ülésekkel, valamint mérőórával - mindössze 11.562 Eurós áron, ami 170 hordó nyersolaj árának felel meg.

Noha a vonatkozó tanulmány még csak készülőben van, az ügy támogatói máris jelezték, hogy ezek a járművek különösen azokban az esetekben jelentik a leginkább környezetbarát alternatívát, amikor egy rövid útszakaszon gyakran kell megállnia és ismét elindulnia egy szállítóeszköznek. A kritikusok ezzel szemben megjegyzik, hogy egy ló napi 20 kg trágyát "termel", ami aligha tekinthet ő szennyezésmentesnek. Emellett azt is hangsúlyozzák, hogy a gépkocsik megjelenése előtt környezetvédők komolyan tartottak attól, hogy a lovak térdig érő trágyával takarják be a városokat , hogy csupán New Yorknak évi 12.000 lótetem éltakarításáról kellett gondoskodnia. Mégis, Stephane de Veyrac a Nemzeti Ménteleptől tántorithatatlan.

"(E módszerrel – a szerk.) a fenntartható fejlődés elősegítésén felül talán egy kis emberiesség is visszacsempészhető a mai, monoton, gép irányította folyamatok uralta világba" - hangsúlyozza. Oliver Linot Regionális Lovászatot Támogató Bizottságtól - amely éves gyűlését a lóvontatás népszerűsítése céljából Trouville-ben tartja . Véleménye szerint az élőlényekkel való kapcsolat ápolása jó befolyással van az egyes emberre és a közösségre egyaránt. „Ha az ember keze egy lovat simogat – boldogabb lesz. Soha nem láttam még olyan sofőrt, aki a teherautóját csókolta volna meg" - fűzi hozzá. „S feltehetően nem is szívesen enné meg ezek után.”

Geoffrey Lean, Környezeti szerkesztő