indy.media.hu független média központ

…nem kéne neki olyan emberek társaságában lenni akik azon versenyeznek hogy kihányt nagyobbat TB-mentők tüntetésen.

Jól fölépített, logikus, megalapozott szöveg, még ha opportunista (@ by Takács Ferenc, Bp.) bourgeois lelkem nem is mindent lát hasonlóképp. A következtetés világos és tiszta.
Lassan itt az ideje a protestvoks mozgalom állandósításának, tábora szélesítésének a polgári rendszer szavazósdiinak delegitimálására. Önkormányzati, országgyűlési, EP-választásokra egyaránt (és erre a burzsuj, hatalomtechnikai bohóckodásra is): protestvoks! Érvénytelen szavazás a (választási) rendszer megváltoztatásának követelésével!

Rendszerváltás a posztszocialistából a kapitalistába

19 Jul 2007 12:47

vaktyúk

Rendszerváltás a posztszocialistából a kapitalistába
.
Gazdasági, erkölcsi és politikai válság közepette születik az új. Ez az új egy igazságtalan ország, mocskos beszédből, hazugságokkal fedetten vagy valami másra is van esély?
A megvalósult szocializmus Magyarországon az 1947 választásoktól kezdve a pártgarnitúra által titkos politikával irányított rendszer volt, amely
saját népe egy részét irtotta, majd gulyáskommunizmussá vagy fridzsider szocializmussá nemesült.
Ez a korszak 1989 –ben lezárult .

Új korszak kezdődött a posztszocializmus időszaka .
A baloldal (vagy az ezt a címkét kisajátítók,vagy a kettő együtt) a korábbi politikai gyakorlattal élt tovább és a szociálliberális díszlet mögött folyt a közvagyon szétosztása, az ország kiszolgáltatása a hazai meggazdagodottaknak és a külföldi tőkének .Az ország gazdaságának a lerombolása, az eladósodás, a tőkehaszon kiszivattyúzása, a külföldieknek nyújtott adókedvezmények vezettek ahhoz, hogy nagy sietségünkben elsőkből utolsók lettünk. Közben a választások alkalmával mindig ment a csőbehúzás. Így az a párt , ill. koalíció annak ellenére , hogy az érdekeltségi köre a - maga potensebb tőkepozíciójával - magasan többet kapart és nyert mint, a másik oldal, elérte , hogy széles tömegek visszahívják vagy megerősítsék a pozíciójában.
A jobboldal (sok tekintetben kényszerjobboldal, amelynek eredeti ,alapvető célja az volt, hogy szerette volna elérni a korábbi rendszer felszámolását,) nem tudott egységesülni, megosztott maradt. Nem tudott igazi , az egész országot megmozgató célokat kitűzni. A legerősebb pártjának nem sikerült markáns identitást kialakítani, időben leleplezni a csalárdságokat és koherens rendszerváltó programmal előállni. A hazaszeretet, a nemzeti eszme általuk mozgósított jelképrendszere, azokat akik ezt más szimbolumokkal, más nyelvezettel élik meg, kirekesztette. Nem tudott és nem tud más, még a rokon pártokkal sem egymást erősítő szövetségi politikát folytatni. Ennek természetesen nemcsak a Fidesz politikai hiányosságai az okai. Az MDF-be pl. a rendszerváltás kezdetétől beépültek a volt állampárt rejtett képviselői.
A Fidesz most tulajdonképpen még mindig a korábbi szocialista rendszer felszámolását akarja elérni , vagy a posztszocialista országunkat a jelenlegi átmeneti helyzetében a szélsőséges neoliberális kurzustól megvédő programot tud reálisan elősegíteni?
Az ország lakóinak jelentős része közönnyel és beletörődéssel viszonyult a helyzethez vagy szídta a politikusokat, mások pedig önzően kiélték magukat a zűrzavarban.
Mivel egyik oldal sem tudta legyűrni a másikat. Patthelyzet alakult ki.

Mivel a jelenleg (és valószínű, hogy hosszabb távon sem) a pártok nem megkerülhetők és az európai országok irányításában fő hatalmi tényezők ezeket tisztázni kellene.
A változó irányító politikája a hatalmi helyzet gyorsabban változó részét jelenti.

A hatalom milyensége, minősége tartósan az alkotmányban és a törvényekben van rögzítve. Magyarországon, bár ez nincs deklarálva, az elmúlt 17 évben megváltoztak a tulajdonviszonyok és a hatalmi viszonyok.
Egy folyamat zajlik, annak a korábbi lépcsőit és a jelenlegi fázisát kellene jól megérteni, ha a jövőnkkel kezdeni akarunk valamit.
A tulajdonviszonyok változásával a hatalmi viszonyok is változtak, ezt az alkotmányunk koránt sem rögzíti , egész másról szól deklaráltan, mint amelyek a valós viszonyok.
A posztszocialista országokban korábban minden állami tulajdonban volt, és a különböző országok változó mértékben adták el a közvagyont. Nálunk volt a legvadabb a kiárusítása eddig is és a külföldi tőke becsalogatására is a legnagyobb kedvezményeket a szomszédjaink közül mi ígérjük manapság is. Az SZDSZ vezetése a közvagyon teljes kiárusítását tervezi. Ez azoknak, akiknek a befektetéshez tőkéjük van óriási üzlet és ha hozzájutnak , onnantól kezdve nekünk, az országnak beleszólásra már nagyon kevés lehetősége van.
Még létezik valamennyi köztulajdon, és azt védeni kellene. Ez a tulajdon az előző kor definíciója szerinti „magyar dolgozóké” és ennek teljes eladására senki nem adott felhatalmazást.
A törvényeket kikerülve átszervezik az országos vagyonkezelőt, hogy még szabadabb legyen a kezük. A közvagyon önkormányzatok általi hatékony kezelését pedig megakadályozzák azzal , hogy az önkormányzati törvényt majd csak 2010-ben tárgyalják. Ez jó arra is, hogy az uniós támogatásokat lenyúlják.
A népszavazási kérdések nem a lényeget fogják meg. Az alkotmány nemcsak szószerinti, hanem szellemi tartalmával és az ennek ellentmondó gyakorlattal kellene foglakozni mindenkinek. Az ország jövőjét közösen kellene tervezni.