Mit jelent ma romának lenni Magyarországon?

VÖRÖS és fekete - Fiksz Rádió 2010.08.31. (kedd) 20:00-21:00 Beszélgetés cigány emberekkel (avagy romák a címlapokon) Hallgatás (csak online): http://www.fikszradio.hu/

Beszélgetünk a szegregátumokról, a szegregált iskolákról, a betonfalakról, és a rasszista politikusok romákat érintő ötleteiről és az ezekre adható válaszokról.

Hozzászólások

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

A cigányok helyzetének

A cigányok helyzetének valóságot közelítő értékeléséhez, megértéséhez alapos, becsületes szociológiai elemzésre lenne szükség. Szívesen olvasnék ilyet.
Az itt hozzászólók csak egy, egy metszetét ismerik , ha egyáltalán ismerik, ennek a problémának. A rendszerváltás óta a romák nagy része mélyre süllyedt, gondoljunk a 1,5 millió munkahely észt vesztő sebességgel történő megszűnésére. Ez valószínűleg őket érintette a legnagyobb mértékben. Vegyük már észre, hogy az életben maradásért küzd nagyon sok roma ember.
Azoknak a magyaroknak, akik nagyon meggazdagodtak a rendszerváltás révén nem kellene a romák és más nyomorban élők ellen heccelni a kispolgárt, kutya kötelességük lenne a legszegényebbeket felkarolni és támogatni. De ezzel mindmáig adósaink maradtak.

Ha fizet a roma beteg, hangoskodhat a rokonsága?

„Szülés után az egész család beözönlik a kórterembe, hangosak, erőszakosak –ezek az egészségügyi dolgozók leggyakoribb panaszai a romákról. Nem kapják meg a megfelelő ellátást, elkülönítik őket, lekezelően beszélnek velük, vagy egyáltalán nem tájékoztatják őket – így a romák. Az ellentétek igenis feloldhatók – állítja Nótár Ilona, aki leendő orvosokat tanít roma–magyar kommunikációra.”

http://nol.hu/belfold/20100903-ha_fizet_a_roma_beteg__hangoskodhat_a_rok…

A cikk kissé elfogult ugyan, de a lényeg benne van: létező kulturális és szocializációs különbségek táplálják a faji ellentéteket, amin nem segít, ha elhallgatjuk, elhazudjuk őket vagy rasszizmust kiáltunk folyamatosan.

Csakhát, ehhez is kettő kell.

„Elnézést, hogy szólok Önöknek eme örömteljes pillanatokban, ám meg kell kérnem Önöket, hogy mintegy 37 decibellel halkabban vigadjanak itt az intenzív osztály és a műtők környékén. A jó Isten áldja meg kendteket.”

Egyesek szerint ez azért nem célravezető, mert túl hosszú és esetleg meg sem értik. A szinonimái, mint például a „Csendesebben legyenek szívesek” átlagos hatóideje felülről súrolja a három percet, míg a „kussoljatok már” pedig a „mivan?mivan?mivan?” fonéma ismételgetését idézi elő, until bicska_nyitva=true;

De biztos bennem (többségi társadalom tagja: edukációs szint >= 8 általános) van a hiba.

És természetesen azok akikre illik a többségi társadalom leírása, még ha történetesen romának születtek is: nem hangoskodnak. Hogy van ez?!

Eleg nagy baj van az un.

Eleg nagy baj van az un. „tobbsegi tarsadalommal”, mert azt gondoljak magukrol, hogy ez igy van, es hogy ezen az alapon minden megteheto. Veled viszont kulonosen baj van, mert a nyolc osztalyod+x mas oktatasi intezmenyben toltott ido utan is olyan hulye vagy, mint a segg. Az edukacios szinted ugyanis csak azt mutatja, hogy nagyon jol betanitott agyatlan fasz vagy.

Naaaa, nem kell durvulni!

Naaaa, nem kell durvulni!

ez az igazság

ekkora barmot én még nem láttam. egymilliószor leégetted itt már magad totálisan és mindig visszajössz, (virtuális) arcodon ez a hátborzongatóan imbecillis mosoly és valami leírhatatlanul groteszk önelégültség.

Most nem is nekem írtak,

Most nem is nekem írtak, csupán ennyit szóltam hozzá. Nem égettem le magamat, csupán Te akarsz mindig kioktatni. Dehát vannak azért dolgok, amikből engem kioktatni oylan, mintha Darwint oktatnád ki az evolúcióról , Te mégis kioktatsz ilyen témákban is…

azért ez 1 szint

kreténke az európai civilizáció egyik legnagyobb tudósához hasonlítja most már magát. jól van.

És várjál. Teszem ezt, a

És várjál. Teszem ezt, a felvilágosodott nyugati civilizáció nagyjával, az evolúció atyjával miközben kreacionista és orientalista vagyok:D

Egyszer hallottam egy szép

Egyszer hallottam egy szép történetet. Egy kisfiú bement egy kőfaragóhoz, és megkérdezte az egyik kőtömbről, hogy az micsoda. A mester azt válaszolta, hogy egy oroszlán szobra. A fiú ekkor még nem értette, de visszajött másnap is. És ekkor valóban egy oroszlán szobra állt a kőtömb helyén. A kisfiú nem értette, erre a mester elmagyarázta neki: az oroszlánt nem ő faragta. Az oroszlán mindig is ott volt a kő rétegek alá rejtve, ő csak kiszabadította!
Nos, ilyen értelemben én is legalább akkora tudós vagyok már most, mint Darwin! A faragás a tanulás és tapasztalás, a kőfaragó az élet…