Címlap › Témakör › Társadalmi alternatívák

Hét kérdés a rendszerkritikus oldalhoz a 2010-es választásról

| péntek, 2010. április 9.

Hét kérdés a 2010-es választásokra - 1. rész

A hét kérdés arról szól, hogy mit gondoljunk a Jobbikról, LMP-ről, van-e értelme szavazni, van-e értelme bármilyen politikai cselekvésnek, lehet-e pártok nélkül politizálni és ha igen, mit kéne tenni. Vajon mi a legjobb taktika: a „legkisebb rossz választása”, a „minél rosszabb, annál jobb, dőljön a rendszer”, vagy valami más?

Török után Habsburg - gyász…

Az indymédia szerkesztőségében kisebb vita után amellett döntöttünk, hogy nem tehetünk úgy tovább, mintha teljesen figyelmen kívül hagyható lenne a pártpolitika és az áprilisi választások. Valamit mondanunk kell a helyzetről na, ha komolyan akarjuk venni azokat a célokat, amelyek miatt 2002-ben az indyt elindítottuk. A rendszerkritikát és a társadalmi alternatívák keresését, amit csinálunk, a politikai cselekvés egy fajtájának tekintjük, ami ha tetszik, ha nem, érintkezik a pártok és a választási küzdelem egyre szánalmasabb világával.

Mivel az indy a kezdetektől egy nyitott weboldalt jelent, ezért most sem csak mi akartuk megmondani a frankót. Felkértünk hát olyan embereket a jelenlegi választások értékelésére, akik hitelesen jelenítik meg a hazai rendszerkritikus mozgalmat, akiknek adunk a véleményére, akiknek a válaszaira kíváncsiak vagyunk. Nem celebek, nem kenyéradó gazdáink, nem a ballib, vagy konzervatív elit megmondóemberei és nem a mainstream média kedvenc tudósai.

A hét kérdés arról szól, hogy van-e értelme szavazni, van-e értelme bármilyen politikai cselekvésnek, lehet-e pártok nélkül politizálni és ha igen, mit kéne tenni. Vajon mi a legjobb taktika: a „legkisebb rossz választása”, a „minél rosszabb, annál jobb, dőljön a rendszer”, vagy valami más? Végül van néhány újdonság, ami miatt a mostani választás fontosabb az eddigieknél, talán korszakváltást is jelent. Mit gondolnak a két új globalizációkritikus pártról, a szélsőjobboldali Jobbikról, és a zöld LMP-ről. Helyzetbe hozhatja-e a rendszerkritikus mozgalmat a baloldali jelzőt eddig kisajátító neoliberális MSZP megroppanása?

Eredetileg egyetlen cikkben foglaltuk volna össze a válaszokat, de olyan sokan válaszoltak, hogy képtelenség volt ezt összeszerkeszteni a választásokig hátralévő rövid idő alatt. Ezért mindegyiket közöljük.

A kapott válaszok nem fedik egymást, automatikusan vitában állnak. Ha gyakrabban állna szóba magával a rendszerkritikus szcéna, talán nem lepett volna meg minket se, mennyi okos, néhol humoros választ kapunk.

Az LMP megítélése mindenhol kritikus, de nem egyértelműen elítélő. Az egyként elítélt Jobbikot viszont egyáltalán nem látta a legtöbb válaszoló egy mindent elsöprő erőnek.

Másrészről a legtöbb írásból ordít a tanácstalanság, a perspektíva nélküliség. A legtöbben egyetértenek a „szerveződj!” stratégiájával, de szinte semmi nem szól arról mit is kéne csinálni. Pedig nem kérdeztünk semmi váratlanat. Az ország provinciális, és ez ránk is igaz sajnos: egy-két válaszadón kívül senki se tette globális keretbe a magyar helyzetet, mintha Magyarország egy kisbolygó lenne az űrben. Ugyanez igaz a történelmi okok, folyamatok hiányára. Ez megint arra utal, hogy nincs igényes közbeszéd a rendszerkritikus oldalon se, ahogy máshol se az országban. Ez azonban változhat. Igazából már 2006 ősze változik folyamatosan.

Az MSZP összezsugorodásával napvilágra került egy terület, amin ez a neoliberális párt tehénkedett idáig. Baloldalnak hívják, és bár a régi munkásmozgalmon kár nosztalgiázni, a lehetőség valamire adott. Annál inkább adott, hogy semmivé lett a neoliberális SZDSZ, amelye a 20 éven az őt kiszolgáló értelmiséggel együtt el akarta hitetni, hogy mindenféle világjobbítás automatikusan diktatúrához vezet, és haláltáborokhoz, a globalizációról bármit gondolni pedig csurkista dolog.

Alább a kérdések, a válaszokat közöljük hamarosan szép sorban!

(kmb & suaj)

***

A PÁRTOKTÓL FÜGGETLEN INDY.MEDIA.HU HÉT KÉRDÉSE
A 2010-ES MAGYARORSZÁGI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ELŐTT

1. Van-e cselekvési lehetőségünk, vagy csak a passzivizmus maradt?

Van-e más, mint várni passzívan egy forradalmi helyzetet? Érdemes-e a közügyekbe beavatkozni vagy annyira rossz minden, hogy csak a visszavonulás a magánéletbe marad, amit a 90-es években a liberálisok tettek, ellenkező hozzáállásból, gondolván, hogy a lehető legjobb rendszerben élünk. Tényleg a 70-es évek demokratikus ellenzékének antipolitikája maradt nekünk, az ő akkori reményük nélkül, hogy lengyel módra egy párhuzamos struktúrát, egy civil társadalmat az állam és a nemzetközi intézményrendszerek mellett kiépíthetnénk? Személy szerint Te passzivista vagy?

2. Részt kell-e vennünk országgyűlési választásokon?

A parlamentáris rendszer egész Európában a teljes delegitimáció és kiüresedés jeleit mutatja. Magyarországon különösen így van ez, a parlamentarizmus általános megvetésnek örvend, az abban való hit, hogy alkalmas lenne a társadalom akaratának reprezentációjára sokak szemében a nullával egyenlő. Az ország szélsőségesen nyílt, függő gazdasági helyzete, illetve a tőkével nem rendelkezők teljes szervezetlensége miatt a mozgástér roppant szerénynek tűnik, a megválasztott képviselők mindig a nagytőkének kedvező politikát folytatnak.

Van-e ebben a helyzetben egyáltalán értelme foglalkozni a választási procedúrával és a pártrendszerrel azoknak, akik valamilyen értelemben radikálisan szembenállnak a rendszerrel, vagy legalábbis ezt gondolják magukról?

Nem súlyosabb-e önmagunk lejáratásának veszélye, mint azok a minimális előnyök, amelyek esetleg elérhetők a „legkisebb rossz” stratégiájával?

3. Mit tehetünk rövid és hosszú távon reálisan a politikában, ha nem akarunk pártpolitizálni?

Mi szól a passzivizmus ellen? Van-e sikerre, vagy részeredményre lehetőség? A kizsákmányolás, szélsőséges elidegenedés, jogfosztás (nők, etnikai kisebbségek, bevándorlók, szexuális másság, gyerekek, idősek, fogyatékkal élők, vidékiek, szegények, fejlődő országokban élők, stb.), ökokatasztrófa és háborúk ellen lehet-e, kell-e cselekedni és mit? Érdekes lenne, ha említenél olyat, amit te tettél az elmúlt években/évtizedekben politikai cselekvésként valamit.

4. Ha van cselekvési lehetőség a pártpolitikán kívül kizárja-e ez a pártpolitizálást (LMP, Zöld Baloldal, stb.)? Vagy éppen nélkülözhetetlen a párt a többi lehetséges eszköz mellett?

Van olyan hazai teoretikus aki többször írta, hogy alakítsatok szakszervezeteket, majd egy idő múlva az osztálytudatos párt mellett érvelt. Milyen hátrány, veszély, kizáró ok van a nem párton kívüli cselekvésre nézve abban, ha pártot, pártokat támogatunk? Te személyesen támogatsz, vagy támogattál pártot?

5. Alternatívák, LMP, „forradalmi defetizmus”, „legkisebb rossz”, stb.

A Jobbik erősödése miatt komolyan fölmerül a „legkisebb rossz” stratégiája. Ennek eszközei a rendszerkritikai oldalon nyilván nem lehet az MSZP, az MDF/SZDSZ, vagy a Fidesz. Létezik-e ma az LMP-n kívül rendszerkritikus, nem szélsőjobboldali pártpolitikai alternatíva Magyarországon ami választható, vagy amit támogatni érdemes?

Mi az? Milyennek kéne lennie? Miben lenne más, mint az LMP? Van-e releváns előnye, vagy haszna a marxista/marxizáló/anarchista/stb. nyelvezetnek? Mi kellene egy rendszerkritikus antikapitalista erőhöz? Miért nincs? Van-e rá esély, hogy legyen? Támogattál már ilyet?

Szavazhatnak-e antikapitalisták az LMP-re? Milyen érvek szólnak az LMP „kritikai”/taktikai támogatása mellett és ellen? Mi a fő baj az LMP-vel? Kizárja-e ez, hogy támogassuk? Indokolja-e valami, hogy ezek ellenére támogassuk? Miért baj, ha nem antikapitalista kimondva, vagy a gyakorlatban az LMP? Mi az, amit megtehetne, meg kéne tennie, ha antikapitalista lenne? Segítetted már az LMP-t? Milyen tapasztalataid voltak?

6. Mi a baj a Jobbikkal? A jobboldali „rémuralom” kilátásai

Lehet-e a Jobbikot egyként kezelni a többi párttal? Szélsőséges-e az MSZP, MDF, SZDSZ, Fidesz valamilyen szempontból? Radikális-e az LMP? Baj-e, hogy a Jobbik szélsőséges, vagy radikális, vagy csak az, hogy ezt a jobboldalon teszi? Reális-e az, hogy a nemzetközi és hazai tőke, és intézményrendszere ne tudná pacifikálni, integrálni, konszolidálni a Jobbikot, miután bekerült? Reális veszély-e a Jobbikból eredő fasiszta politika megjelenése? Mit várhatunk a valószínűsíthető jobboldali hegemóniától? Képes lesz-e a Fidesz a Jobbik leszerelésére, vagy tovább terjed a jobboldali radikalizmus?

Hogyan lehet föllépni a szélsőjobboldal népszerű és szervezettnek tűnő tábora ellen, ha gyenge a hiteles antifasizmus?

7. A baloldali/antikapitalista ellennyilvánosság kialakításának feladata

Ha van értelme kilépni a passzivista várakozás, a „minél-rosszabb-annál-jobb” köréből, akkor a legfontosabb feladat most egy baloldali/antikapitalista/ökopolitikai szubkultúra, „divat”, párhuzamos nyilvánosság létrehozása, akár egy új intézményrendszert is beleértve. Függetlenül a pártoktól, mert az MSZP-hez fűződő pénzügyi és személyes kötődések minden ilyen kezdeményezést hiteltelenné tettek.

Mik a feltételei egy ilyen rendszerkritikai nyilvánosságnak, politikának? Hogyan lehet intellektuális erőt, forrásokat mozgósítani? Hogyan viszonyul egy ilyen folyamat az egyéni megélhetéshez?