
Miközben mindenki arról ír és beszél, hogy miért tarol a szélsőjobb a mai fiatalok és egyetemisták között, aközben Szalai Erzsébet, a hazai néhány független társadalomtudós egyike, a magyarországi globalizációkritikus mozgalom talán leghevesebb támogatója Kordiagnózis címmel szerkesztett egy kötetet fiatal tanítványai és barátai szövegeiből. Szalai itt közölt rövid, közérthető előszava, amit az antológia elé írt, pontos metszete a jelenlegi globális és magyar helyzetnek.
***
„A világ és Magyarország súlyos válságát éli. A válság nem csupán gazdasági, de mélyen mentális, morális és kulturális is. A nagy eszmeáramlatok szférájában zavarodottság tapasztalható. A liberálisok most már tényleg nem fordíthatják el a tekintetüket attól a tapasztalattól, hogy a szabad piac valójában nem szabad, és ez a piac arra sem képes, hogy szabályozóerejével hosszabb távon megóvja a világot a nagy megrázkódtatásoktól. A nemzetállamokhoz kötődő többpártrendszerű parlamenti demokráciák a globális tőke nyomása alatt soha nem látott mértékben gyengülnek meg. Szerte a világon tömegesen sérülnek az alapvető emberi jogok.
A konzervatívoknak az öröknek hitt emberi értékek látványos eróziójával kell szembenézniük. És az ezeket hordozó tekintélyek hanyatlásával, kiüresedésével, sőt, össze-omlásával – vagy a „jó” tekintélyek mozgásterének végzetes szűkösségével, szűkülésé-vel. És még továbbmenve: hamis, hazug, vásári próféták és vezérek kiemelkedésével, a nemzeti elkötelezettség nacionalizmussá, sőt sok esetben rasszizmussá válásával.
A baloldal romokban. A kommunista eszme bukása a blair-i harmadik út hamis mítoszába menekülő szociáldemokráciát is maga alá temette. A baloldal – történelmi hagyományait követve – még mindig nem tanult meg olyan közösségeket létrehozni, melyek nem csupán eszméket, de emberi melegséget is képesek sugározni. A nagy nyertes, a kínai szocializmus a maga „demokratikus deficitjével” köszönőviszonyban sincs a klaszszikus baloldali eszményekkel.
És mégis, vagy inkább mindennek ellenére: soha nem kellett annyira reménykednünk, mint most. A válság arra jó, hogy a gödör aljára érve elrugaszkodjunk, és megpróbáljunk a felszínre jutni.
Mintha a világ vadonatúj eszmékkel lenne áldott állapotban. Olyanokkal, amelyek keresztülmetszik a hagyományos eszmeáramlatokat. Ilyen a rohamosan terjedő és a nemzetállamok politikai elitjeit is megérintő ökoszociális eszmerendszer, a hozzá kapcsolódó zöld mozgalmakkal – és még nem tudhatjuk, nem lesznek-e más ikertestvérek is.
Mintha új „nagy narratívák” készülődnének világra jönni. Tehát nem a kizárólagosságot követelő, az uralkodó pozícióra igényt tartó egyetlen nagy világmagyarázat és utópia – az ilyenek már leszerepeltek –, hanem sok kísérlet a visszafordíthatatlanul globálissá váló, egyes részeivel egymáshoz szorosan illeszkedő világ reflexiójára és olyan globális és lokális utópiák kidolgozására, melyek nélkül nem tudunk kikecmeregni a jelenlegi válságos állapotból.
Egyre inkább látható, hogy a fiatal értelmiség egy része nem csupán szembefordul a régi megoldásokkal, de egyben új utakat is keres. Mintha érzékelné, hogy a politikai és gazdasági elitek csődje után szerepe a jövőben ismét felértékelődhet.
Jelen kötetünk ennek az útkeresésnek egy fontos magyar dokumentuma. Fiatal társadalomtudósok szólalnak meg benne, akik a globális és hazai társadalmi élet legkülönbözőbb aspektusait mutatják be és elemzik. Van közöttük filozófus, kulturális antropológus, szociológus, politológus és közgazdász is – a kötet tehát interdiszciplináris. (Ugyanakkor a különböző diszciplinákon belül az egyes témák szabadon választottak – de maguk e témák sem kötődnek kizárólagosan egy adott diszciplínához, az eltérő tudományágak képviselői írásaikban gyakran kalandoznak a különböző megközelítések között.) Megszületésének előzménye egy 2009 júniusában megrendezett erdőtarcsai konferencia, ahol az itt közölt tanulmányok, esszék többsége előadás formájában is elhangzott. (A kötethez a meglévő képanyagot is csatoljuk.)
A kötet négy tematikus blokkból áll. Az első részben szereplő két írás – Sümegi István és Farkas Attila Márton művei – korunk legátfogóbb létkérdéseit boncolgatják. Hogy jutottunk ide és merre tartunk? A második rész – szerzői Huszár Ákos, Éber Márk Áron, Fáber Ágoston és Gregor Anikó – a kritikai társadalomelmélet múltját, jelenét és jövőbeni lehetőségeit elemzik. A harmadik rész – Matheika Zoltán és Kégler Ádám munkái – a jelenlegi globális válság okaival és várható következményeivel foglalkozik. Végül a negyedik blokk – Bartha Eszter és Papp Ábris írásait tartalmazza – a mai magyar valóság egy-egy szeletét – a munkásság, majd a falu világát – mutatja be, szervesen ötvözve az empirikus és elméleti megközelítés metodológiáit.
Kérem, fogadják érdeklődéssel az új hangon megszólaló, új tudósnemzedék itt felvonuló reprezentánsainak új megközelítéseit.”
Szalai Erzsébet, Budapest, 2009. október 29.
***
Letölthető innen:
http://www.mtapti.hu/pdf/mterdotarcsa.pdf
***
TÁRGYSZAVAK:
Modernitás, immanencia, transzcendecia, kereszténység, kommunizmus, kritikai elmélet, kordignózis, újkapitalizmus, globalizáció, válság, gender studies, rendszerváltás, munkások, vidék, fenntartható fejlődés
TARTALOM:
Előszó (SZALAI ERZSÉBET)
* NAGY KÉRDÉSEK *
- SÜMEGI ISTVÁN: Szókratész és Thraszümakhosz Budapesten
- FARKAS ATTILA MÁRTON: A kommunizmus örökletes betegsége: az árnyékkereszténység
* A KRITIKAI ELMÉLET *
- HUSZÁR ÁKOS: Kritikai elmélet és újkapitalizmus
- ÉBER MÁRK ÁRON: Kritikai és nem kritikai elméletek Egy nem mindig explicit vita kölcsönös félreértései
- FÁBER ÁGOSTON: A kritikai szociológiától a kritikai szociológiáig
Luc Boltanski szociológusi gondolkodásának két fordulópontja
- GREGOR ANIKÓ: A women’s és a Gender Studies pozíciója a tudományos mezőben
* A GLOBÁLIS VÁLSÁG *
- MATHEIKA ZOLTÁN: A gazdasági válság lehetséges hosszú távú következményei
- KÉGLER ÁDÁM: Széljegyzetek a globális válság margójára
* TÁRSADALMI METSZETEK *
- BARTHA ESZTER: „Ahogyan itt nyugatnémet márka lesz, ti mind elveszítitek az állásotokat” Magyar és keletnémet munkások az újkapitalizmusban
- PAPP ÁBRIS: Cseppben a tenger. A vidéki Magyarország sorskérdéseinek bemutatása egy fókuszcsoport vizsgálat tükrében
Hozzászólások
"a fiatal értelmiség egy része"
Én itt csak sok kis Vitányi Ivánt, Ágh Attilát, Dessewffy Tibort, Krausz Tamást, Szilágyi Ákost, György Pétert, Tamás Gáspár Miklóst, Ferge Zsuzsát látok.
barom
barom
mellesleg
mégis mi alapján állította fel „v” denunciálási listáját? ennyi idő alatt elolvasta az összes tanulmányt és megállapította, hogy ugyanolyan szellemiségűek, mint ami az általa felsorolt (feltűnően különböző) emberekre jellemző? nem valószínű. ismeri a kötetben szereplő fiatal társadalomtudósokat/tudósjelölteket személyesen? gyakorlatilag kizárt.
ergo marad a harmadik lehetőség: látatlanban mocskolódik. mint mindig. beteges személyiségű ember, aki mindenre ugyanígy reagál. vagy súlyos pszichológiai okai vannak, vagy valami célja van ezzel (bár nem tom mi lehet) a visszataszító viselkedéssel.
(mielőtt még ezzel jönne: nem vagyok a képen/a szerzők között, ott sem voltam és nem kötődöm személyesen az illetőkhöz, bár párat futólag ismerek közülük)
Én vettem a fáradságot,
Én vettem a fáradságot, amit az eddigi hozzászólók közül talán csak néhányan - elolvastam a tanulmányokat. És mindhatom, igen gondolatébresztő, intellektuálisan gazdag anyag- nagy gratuláció a szerzőknek! Nagy öröm, hogy ebben a szellemi sártengerben mégiscsak vannak okos, művelt és jó ügyek iránt elkötelezett fiatal emberek!Külön érdeme a tanulmánykötetnek az értékrendszerek sokszínűsége, ezzel összefüggésben az, hogy az írások mintegy vitatkoznak egymással. És az elkötelezett baloldali Szalai Erzsébet külön érdeme, hogy a kötetben a kritika a baloldalt sem kíméli: lásd előszavát és különösen FAM nagyszerű tanulmányát. Mindenkinek ajánlom olvasásra, aki a szellem mai világában tájékozódni és gazdagodni akar!
Na ezt hívom én
Na ezt hívom én hiteltelenségnek. Ismeretlen hozzászóló bedob egy tökéletesen marketingízű szöveget, amit semmi sem támaszt alá.
én azt hittem,
ez irónia…
Miért, te ismert
Miért, te ismert hozzászóló vagy? Alátámasztásnak egyébként ott a kötet, csak rá kell kattintani a linkjére…
Én fiatal értelmiségieket látok és nem kis Vitányit
TGM egy két hülye húzása ellenére is az egyik legjobb rendszerkritikus publicista.
Ágh Attila az MSZP megmondóembere, de tudtad-e, hogy 1987-ben írt könyve a globalizációról máig az egyik legjobb? Természetesen akkor írta, amikor még a pártállam kritizálta a neoliberális globalizációt.
Ferge, GyP, Szilágyi a legfontosabb, legértékesebb értelmiségiek között vannak.
Vitányi gáz, Dessewffy udvari értelmiségi lett Ferenc testvér uralma idején, ami nagyon szomorú történet.
Ha már így tréfásan
Ha már így tréfásan leelmebetegeztél, áruld el: ugye nem vagy rajta a fenti képen? Csak hogy tudjam, teljesen elfogulatlanul mosdatod a szerecseneket.
én rajta vagyok,
úgyhogy:
ANYÁD!